A növényi zsírosolajok, ill. zsírsavak élettani hatása

Az egyes olajok élettani hatása zsírsav-összetételükön alapszik, a mennyiség mellett elsősorban a minőség a döntő. Az USA táplálkozási irányelve szerint a napi energiaszükségletünknek 30%-át ajánlott zsírfogyasztásból fedezni, ebből 10% többszörösen telítetlen, 10-15% egyszeresen telítetlen és <10% telített zsírsav az ajánlott mennyiség.

A telített zsírsavak is fontos szerepet töltenek be az egészséges táplálkozásban, mint értékes energiahordozók. Sok értékes tápanyaggal látják el szervezetünket, emellett hosszan tartó jóllakottságérzést keltenek. Táplálkozás szempontjából jobbak, mint a hírük, valójában a legfontosabb táplálékok szervezetünk számára.

Viszont a telített zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztásával kapcsolatban megfontolásra ad okot a krónikus megbetegedések (szívkoszorúér megbetegedése és rák) számának növekedése. Megfigyelték, hogy a nagymértékű telített zsírsav bevitel növeli a szívkoszorúér megbetegedéseit, illetve az étrend megváltoztatásával csökken a vérplazma lipid koncentrációja. Ezért is nem javasolt a 10% fölötti bevitel.

Egy 40 éves zsírsavkutatást összegző tanulmányban olvastam, hogy bár a telített zsírok univerzálisan rossznak lettek címkézve az 1950-es évek óta, és kevésbé kutatott területté váltak, vannak olyan tanulmányok, amelyek világosan mutatják, hogy nem minden telített zsírsav növeli a koleszterinszintet, sőt egyesek gyengén szívódnak fel. Az is kérdéses, hogy a vérvétel során a megfelelő zsírsavakat mérik-e. A hagyományos zsírsav státus meghatározó módszer a vörösvértestek foszfolipid membránjában észterkötésben lévő zsírsavakat méri. Ez a módszer nem ad információt a zsírsavak működési mechanizmusára vonatkozóan, ugyanis biológiai hatásuk a származékaikon keresztül közvetítődik, amelyek képződése nagyban függ a ciklooxigenáz és lipooxigenáz enzimek működésétől. A laboratóriumi teljes zsírsav profil meghatározó mérések nem alkalmasak azoknak a specifikus zsírsavaknak az azonosítására, amelyeknek feltehetően biológiai aktivitása van.

A telített zsírsavak tápértékük mellett értékes élelmiszernek tekinthetők a vércukorszinttel kapcsolatban is. Ha egyszerre fogyasztunk olajat/zsírt és szénhidrátot, akkor a zsírok az emésztés során jelentősen lassítják a szénhidrátok lebontását, ezáltal a vércukorszint sokkal lassabban emelkedik. Sütéshez ideálisak, mivel hevítés során is stabilak maradnak.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak koleszterinszint-csökkentő hatását több tanulmány is igazolta. Könnyen hozzáférhetőek, nagy mennyiségben fordulnak elő az olívaolajban és a genetikailag módosított napraforgó olajban. A Mediterrán diéta kapcsán klinikai vizsgálatok folytak szívbetegséget megelőző hatásukról. Az eredmények értékelését megnehezíti, hogy az olaj többszörösen telítetlen zsírsavat is tartalmaz. A középutat képviselik a telített és a többszörösen telítetlen zsírsavak között.

A többszörösen telítetlen zsírsavak három csoportját (omega-3, omega-6 és omega-9) alkotó zsírsavak közül az omega-9 zsírsavak nem esszenciálisak, mert azokat szervezetünk képes előállítani.  Az emberi szervezet által szintetizált omega-9 zsírsavat (5,8,11-ejkozatriénsav) a szövetek az omega-3 és omega-6 zsírsavakból állítják elő.

Az omega-9 zsírsavak részt vesznek a sejtmembrán felépítésében, a legrugalmasabb membrán építőkövek. Jelen vannak a normál működésű és fiatal szövetekben, potenciális jeltovábbítási molekulákká metabolizálódnak, biológiai hatást fejtenek ki, gyulladásos folyamatokban vesznek rész és a kannabinoid receptorok endogén agonistáiként viselkednek.

Az emberi szervezet a 9. szénatom fölött nem tud kettős kötéseket kialakítani a deszaturáció (telítetlenség) révén. Hogy a szervezetünk olyan zsírsavhoz jusson, amelyben a kettős kötés a 9. C-atom fölött van, azt a táplálkozás útján kell felvennünk, ezeket a zsírsavakat nevezzük esszenciális zsírsavaknak. Ilyenek az omega-3 (α-linolénsav) és az omega-6 (linolsav és a γ-linolénsav) zsírsavak, melyeket F-vitaminnak is neveznek.

Az emberi szervezet napi esszenciális zsírsav szükséglete 5-7 g. Egyes források szerint az omega-6 és omega-3 zsírsavak egymáshoz viszonyított optimális aránya 3:1, más források szerint 5:1.

Az esszenciális zsírsavak jelentőségéről a következő bejegyzésemben fogok írni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

* A hozzászóláshoz el el kell fogadnod az adatvédelmi tájékoztatót

*

Elfogadom

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .