Növényi hatóanyagok kozmetikai és bőrgyógyászati felhasználása

A bőrápolásban hagyományosan alkalmazott növényi anyagok a gyógy- és fűszernövényekből, algákból kinyert különböző kivonatokból álltak. A jelenlegi tendencia is ez irányába mutat, a fogyasztók felől egyre nagyobb az igény a növényi anyagok iránt.

A növényi alapanyagú termékek általában kémiai komponensek komplex keverékéből állnak, tartalmaznak szerves és szervetlen vegyületeket is, mint az ásványi sók.  Egyes esetekben a növények biológiai tulajdonsága egy vagy néhány kémiai összetevőnek köszönhető, míg más esetekben ezek a tulajdonságok több komponens szinergista hatásának tulajdonítható.

Az ókori orvoslásban (tradicionális kínai gyógyászat, Ayurvéda) alapvető volt, hogy a specifikus terápiás hatás elérésére természetes összetevők komplex keverékét alkalmazták, és úgy tűnik, hogy jelenleg a modern gyógynövényhasználatnak és bőrápolásnak is egy kulcsfontosságú eleme.

Ez a megközelítés sokszor ellentéte az egy hatóanyag – egy célpont mintának, amit a leggyakrabban alkalmaznak gyógyszerészeti területen.

A növényi szervezet metabolizmusából származó hatóanyagok kémiai szerkezetük alapján különböző osztályokba sorolhatók. Általában a szerves vegyületek összes csoportja talál felhasználást a bőrápolásban. A biológiailag releváns legnagyobb változatosságot a polifenolok, flavonoidok, szaponinok, fitoszterolok, zsírsavak és viaszok mutatják a bőrgyógyászat és bőrápolás terén.

Most a zsírsavak bőrgyógyászati értékéről fogok írni, ill. a következő bejegyzéseim is a zsírsavak/zsírosolajok témában születnek (külsőleges és belsőleges hatás egyaránt). A további hatóanyagcsoportok később kerülnek bemutatásra.

A növényi olajokat zsírosolajoknak nevezi a szakma, ezzel különítve el az illóolajoktól, amelyek szintén gyakran előfordulnak a növényekben és specializált mirigyekben választódnak ki. A zsírosolajok nagy többségben magokból vannak kinyerve, ahol energiatartalékként tárolódnak, hogy a fejlődő csíranövény számára energiát biztosítsanak.

A kozmetika iparban a zsírosolajokat szappanok, krémek, emulziók, kenőcsök és sminkek készítéséhez használják. Egyszerű emulgeálószerként is hatnak, de ezen kívül változatos biológiai hatást gyakorolnak, mint a hidratálás, bőrpuhítás, gyulladáscsökkentés, ekcéma elleni hatás, napégés enyhítése, égések, sebek és fekélyek gyógyítása. A trigliceridek, zsírsavak és glicerin bőrpuhító és hidratáló komponensként kerülnek felhasználásra. Ez a szerepük elsősorban ezeknek a vegyületeknek a fizikai tulajdonságán múlik, könnyen behatolnak a bőr lipofil rétegébe és gondoskodik a vízálló barrier fenntartásáról. Ez a szerepe lényegében hasznos, vagy nélkülözhetetlen, abban az esetben, ha a bőr irritatív és gyulladásos folyamok által érintett. A zsírsavak biológiai hatása, főleg a többszörösen telítetlen zsírsavaké, szintén függ a bőrsejtek élettani szerkezetével történő mélyebb kölcsönhatástól is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

* A hozzászóláshoz el el kell fogadnod az adatvédelmi tájékoztatót

*

Elfogadom

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .